Megoldás a(z) x változóra
x=-3
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-2x-15=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-2 ab=1\left(-15\right)=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-15 3,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
1-15=-14 3-5=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(3x-15\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-15) \left(x^{2}-5x\right)+\left(3x-15\right) alakban.
x\left(x-5\right)+3\left(x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-5\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x+3=0.
2x^{2}-4x-30=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -30 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-30\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+240}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -30.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{256}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 240.
x=\frac{-\left(-4\right)±16}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{4±16}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±16}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±16}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 16.
x=5
20 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±16}{4}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: 4.
x=-3
-12 elosztása a következővel: 4.
x=5 x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-4x-30=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-4x-30-\left(-30\right)=-\left(-30\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 30.
2x^{2}-4x=-\left(-30\right)
Ha kivonjuk a(z) -30 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-4x=30
-30 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}-4x}{2}=\frac{30}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{2}\right)x=\frac{30}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{30}{2}
-4 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x=15
30 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x+1=15+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=16
Összeadjuk a következőket: 15 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=4 x-1=-4
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}