Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-19 ab=2\left(-10\right)=-20
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-20 2,-10 4,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
1-20=-19 2-10=-8 4-5=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -19.
\left(2x^{2}-20x\right)+\left(x-10\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-19x-10) \left(2x^{2}-20x\right)+\left(x-10\right) alakban.
2x\left(x-10\right)+x-10
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 2x^{2}-20x kifejezésből.
\left(x-10\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-10 általános kifejezést a zárójelből.
x=10 x=-\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-10=0 és a 2x+1=0.
2x^{2}-19x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{\left(-19\right)^{2}-4\times 2\left(-10\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -19 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361-4\times 2\left(-10\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -19.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361-8\left(-10\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361+80}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -10.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{441}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 361 és 80.
x=\frac{-\left(-19\right)±21}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 441.
x=\frac{19±21}{2\times 2}
-19 ellentettje 19.
x=\frac{19±21}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{40}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{19±21}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 19 és 21.
x=10
40 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{19±21}{4}). ± előjele negatív. 21 kivonása a következőből: 19.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=10 x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-19x-10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-19x-10-\left(-10\right)=-\left(-10\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
2x^{2}-19x=-\left(-10\right)
Ha kivonjuk a(z) -10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-19x=10
-10 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}-19x}{2}=\frac{10}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{19}{2}x=\frac{10}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{19}{2}x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\left(-\frac{19}{4}\right)^{2}=5+\left(-\frac{19}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{19}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{19}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{19}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}=5+\frac{361}{16}
A(z) -\frac{19}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}=\frac{441}{16}
Összeadjuk a következőket: 5 és \frac{361}{16}.
\left(x-\frac{19}{4}\right)^{2}=\frac{441}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{19}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{441}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{19}{4}=\frac{21}{4} x-\frac{19}{4}=-\frac{21}{4}
Egyszerűsítünk.
x=10 x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{19}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}