Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-15x+7=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
a+b=-15 ab=2\times 7=14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx+7 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-14 -2,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
-1-14=-15 -2-7=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -15.
\left(2x^{2}-14x\right)+\left(-x+7\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-15x+7) \left(2x^{2}-14x\right)+\left(-x+7\right) alakban.
2x\left(x-7\right)-\left(x-7\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-7\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-7 általános kifejezést a zárójelből.
x=7 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-7=0 és a 2x-1=0.
2x^{2}-15x=-7
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2x^{2}-15x-\left(-7\right)=-7-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
2x^{2}-15x-\left(-7\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-15x+7=0
-7 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 2\times 7}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -15 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 2\times 7}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-8\times 7}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-56}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 7.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{169}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 225 és -56.
x=\frac{-\left(-15\right)±13}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{15±13}{2\times 2}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{15±13}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{28}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±13}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 13.
x=7
28 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±13}{4}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 15.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=7 x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-15x=-7
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-15x}{2}=-\frac{7}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{15}{2}x=-\frac{7}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{15}{2}x+\left(-\frac{15}{4}\right)^{2}=-\frac{7}{2}+\left(-\frac{15}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{15}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{15}{2}x+\frac{225}{16}=-\frac{7}{2}+\frac{225}{16}
A(z) -\frac{15}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{15}{2}x+\frac{225}{16}=\frac{169}{16}
-\frac{7}{2} és \frac{225}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{15}{4}\right)^{2}=\frac{169}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{15}{2}x+\frac{225}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{4}=\frac{13}{4} x-\frac{15}{4}=-\frac{13}{4}
Egyszerűsítünk.
x=7 x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}