Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=1 ab=2\left(-6\right)=-12
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(2x^{2}-3x\right)+\left(4x-6\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-6) \left(2x^{2}-3x\right)+\left(4x-6\right) alakban.
x\left(2x-3\right)+2\left(2x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2x-3\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
2x^{2}+x-6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-6\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1+48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -6.
x=\frac{-1±\sqrt{49}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 48.
x=\frac{-1±7}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-1±7}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 7.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -1.
x=-2
-8 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}+x-6=2\left(x-\frac{3}{2}\right)\left(x-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}+x-6=2\left(x-\frac{3}{2}\right)\left(x+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
2x^{2}+x-6=2\times \frac{2x-3}{2}\left(x+2\right)
\frac{3}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
2x^{2}+x-6=\left(2x-3\right)\left(x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 2 és 2.