Szorzattá alakítás
k\left(2k-1\right)
Kiértékelés
k\left(2k-1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
k\left(2k-1\right)
Kiemeljük a következőt: k.
2k^{2}-k=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
k=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-\left(-1\right)±1}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
k=\frac{1±1}{2\times 2}
-1 ellentettje 1.
k=\frac{1±1}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
k=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{1±1}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 1.
k=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
k=\frac{0}{4}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{1±1}{4}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 1.
k=0
0 elosztása a következővel: 4.
2k^{2}-k=2\left(k-\frac{1}{2}\right)k
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) 0 értéket pedig x_{2} helyére.
2k^{2}-k=2\times \frac{2k-1}{2}k
\frac{1}{2} kivonása a következőből: k: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
2k^{2}-k=\left(2k-1\right)k
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 2 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}