Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{38}}{2}+3\approx 6,082207001
x=-\frac{\sqrt{38}}{2}+3\approx -0,082207001
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-12x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{152}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 144 és 8.
x=\frac{-\left(-12\right)±2\sqrt{38}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 152.
x=\frac{12±2\sqrt{38}}{2\times 2}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±2\sqrt{38}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{38}+12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±2\sqrt{38}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 2\sqrt{38}.
x=\frac{\sqrt{38}}{2}+3
12+2\sqrt{38} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{12-2\sqrt{38}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±2\sqrt{38}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{38} kivonása a következőből: 12.
x=-\frac{\sqrt{38}}{2}+3
12-2\sqrt{38} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{38}}{2}+3 x=-\frac{\sqrt{38}}{2}+3
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-12x-1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-12x-1-\left(-1\right)=-\left(-1\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
2x^{2}-12x=-\left(-1\right)
Ha kivonjuk a(z) -1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-12x=1
-1 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}-12x}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{12}{2}\right)x=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{1}{2}
-12 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=\frac{1}{2}+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=\frac{19}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és 9.
\left(x-3\right)^{2}=\frac{19}{2}
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{\frac{19}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=\frac{\sqrt{38}}{2} x-3=-\frac{\sqrt{38}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{38}}{2}+3 x=-\frac{\sqrt{38}}{2}+3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}