Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-7+\sqrt{1871}i}{16}\approx -0,4375+2,703441094i
x=\frac{-\sqrt{1871}i-7}{16}\approx -0,4375-2,703441094i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
8x^{2}+7x+60=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 6x^{2}. Az eredmény 8x^{2}.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 8\times 60}}{2\times 8}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 8 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 8\times 60}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-32\times 60}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
x=\frac{-7±\sqrt{49-1920}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és 60.
x=\frac{-7±\sqrt{-1871}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 49 és -1920.
x=\frac{-7±\sqrt{1871}i}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -1871.
x=\frac{-7±\sqrt{1871}i}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
x=\frac{-7+\sqrt{1871}i}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{1871}i}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és i\sqrt{1871}.
x=\frac{-\sqrt{1871}i-7}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{1871}i}{16}). ± előjele negatív. i\sqrt{1871} kivonása a következőből: -7.
x=\frac{-7+\sqrt{1871}i}{16} x=\frac{-\sqrt{1871}i-7}{16}
Megoldottuk az egyenletet.
8x^{2}+7x+60=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 6x^{2}. Az eredmény 8x^{2}.
8x^{2}+7x=-60
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 60. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{8x^{2}+7x}{8}=-\frac{60}{8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 8.
x^{2}+\frac{7}{8}x=-\frac{60}{8}
A(z) 8 értékkel való osztás eltünteti a(z) 8 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{8}x=-\frac{15}{2}
A törtet (\frac{-60}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{7}{8}x+\left(\frac{7}{16}\right)^{2}=-\frac{15}{2}+\left(\frac{7}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{16}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}=-\frac{15}{2}+\frac{49}{256}
A(z) \frac{7}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}=-\frac{1871}{256}
-\frac{15}{2} és \frac{49}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{16}\right)^{2}=-\frac{1871}{256}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{16}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1871}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{16}=\frac{\sqrt{1871}i}{16} x+\frac{7}{16}=-\frac{\sqrt{1871}i}{16}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-7+\sqrt{1871}i}{16} x=\frac{-\sqrt{1871}i-7}{16}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}