Szorzattá alakítás
3\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)
Kiértékelés
18v^{2}-15v-18
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(6v^{2}-5v-6\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=-5 ab=6\left(-6\right)=-36
Vegyük a következőt: 6v^{2}-5v-6. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6v^{2}+av+bv-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-36 2,-18 3,-12 4,-9 6,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -36.
1-36=-35 2-18=-16 3-12=-9 4-9=-5 6-6=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(6v^{2}-9v\right)+\left(4v-6\right)
Átírjuk az értéket (6v^{2}-5v-6) \left(6v^{2}-9v\right)+\left(4v-6\right) alakban.
3v\left(2v-3\right)+2\left(2v-3\right)
A 3v a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2v-3 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
18v^{2}-15v-18=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
v=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 18\left(-18\right)}}{2\times 18}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 18\left(-18\right)}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
v=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-72\left(-18\right)}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
v=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225+1296}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és -18.
v=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{1521}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 225 és 1296.
v=\frac{-\left(-15\right)±39}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1521.
v=\frac{15±39}{2\times 18}
-15 ellentettje 15.
v=\frac{15±39}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
v=\frac{54}{36}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{15±39}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 39.
v=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{54}{36}) leegyszerűsítjük 18 kivonásával és kiejtésével.
v=-\frac{24}{36}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{15±39}{36}). ± előjele negatív. 39 kivonása a következőből: 15.
v=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-24}{36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
18v^{2}-15v-18=18\left(v-\frac{3}{2}\right)\left(v-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
18v^{2}-15v-18=18\left(v-\frac{3}{2}\right)\left(v+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
18v^{2}-15v-18=18\times \frac{2v-3}{2}\left(v+\frac{2}{3}\right)
\frac{3}{2} kivonása a következőből: v: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18v^{2}-15v-18=18\times \frac{2v-3}{2}\times \frac{3v+2}{3}
\frac{2}{3} és v összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18v^{2}-15v-18=18\times \frac{\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2v-3}{2} és \frac{3v+2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
18v^{2}-15v-18=18\times \frac{\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
18v^{2}-15v-18=3\left(2v-3\right)\left(3v+2\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 18 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}