Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=3+2i
x=3-2i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+6x=13
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}+6x-13=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\left(-13\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -13 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\left(-13\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+4\left(-13\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-6±\sqrt{36-52}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -13.
x=\frac{-6±\sqrt{-16}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és -52.
x=\frac{-6±4i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -16.
x=\frac{-6±4i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-6+4i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 4i.
x=3-2i
-6+4i elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-6-4i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4i}{-2}). ± előjele negatív. 4i kivonása a következőből: -6.
x=3+2i
-6-4i elosztása a következővel: -2.
x=3-2i x=3+2i
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+6x=13
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-x^{2}+6x}{-1}=\frac{13}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{6}{-1}x=\frac{13}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{13}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x=-13
13 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-13+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-13+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=-4
Összeadjuk a következőket: -13 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=-4
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{-4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2i x-3=-2i
Egyszerűsítünk.
x=3+2i x=3-2i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}