Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12x^{2}+12x=-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 12x és x+1.
12x^{2}+12x+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 12\times 3}}{2\times 12}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 12 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 12\times 3}}{2\times 12}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-48\times 3}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-144}}{2\times 12}
Összeszorozzuk a következőket: -48 és 3.
x=\frac{-12±\sqrt{0}}{2\times 12}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
x=-\frac{12}{2\times 12}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{12}{24}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 12.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-12}{24}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
12x^{2}+12x=-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 12x és x+1.
\frac{12x^{2}+12x}{12}=-\frac{3}{12}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 12.
x^{2}+\frac{12}{12}x=-\frac{3}{12}
A(z) 12 értékkel való osztás eltünteti a(z) 12 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=-\frac{3}{12}
12 elosztása a következővel: 12.
x^{2}+x=-\frac{1}{4}
A törtet (\frac{-3}{12}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{4}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{-1+1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=0
-\frac{1}{4} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=0 x+\frac{1}{2}=0
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{2} x=-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}