Szorzattá alakítás
\left(z+2\right)\left(10z+1\right)
Kiértékelés
\left(z+2\right)\left(10z+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=21 ab=10\times 2=20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10z^{2}+az+bz+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,20 2,10 4,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 20.
1+20=21 2+10=12 4+5=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 21.
\left(10z^{2}+z\right)+\left(20z+2\right)
Átírjuk az értéket (10z^{2}+21z+2) \left(10z^{2}+z\right)+\left(20z+2\right) alakban.
z\left(10z+1\right)+2\left(10z+1\right)
A z a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(10z+1\right)\left(z+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 10z+1 általános kifejezést a zárójelből.
10z^{2}+21z+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
z=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\times 10\times 2}}{2\times 10}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-21±\sqrt{441-4\times 10\times 2}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
z=\frac{-21±\sqrt{441-40\times 2}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
z=\frac{-21±\sqrt{441-80}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 2.
z=\frac{-21±\sqrt{361}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 441 és -80.
z=\frac{-21±19}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
z=\frac{-21±19}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
z=-\frac{2}{20}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-21±19}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és 19.
z=-\frac{1}{10}
A törtet (\frac{-2}{20}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
z=-\frac{40}{20}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-21±19}{20}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: -21.
z=-2
-40 elosztása a következővel: 20.
10z^{2}+21z+2=10\left(z-\left(-\frac{1}{10}\right)\right)\left(z-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{10} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
10z^{2}+21z+2=10\left(z+\frac{1}{10}\right)\left(z+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
10z^{2}+21z+2=10\times \frac{10z+1}{10}\left(z+2\right)
\frac{1}{10} és z összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10z^{2}+21z+2=\left(10z+1\right)\left(z+2\right)
A legnagyobb közös osztó (10) kiejtése itt: 10 és 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}