Szorzattá alakítás
\left(2n+9\right)\left(5n+4\right)
Kiértékelés
\left(2n+9\right)\left(5n+4\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=53 ab=10\times 36=360
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 10n^{2}+an+bn+36 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,360 2,180 3,120 4,90 5,72 6,60 8,45 9,40 10,36 12,30 15,24 18,20
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 360.
1+360=361 2+180=182 3+120=123 4+90=94 5+72=77 6+60=66 8+45=53 9+40=49 10+36=46 12+30=42 15+24=39 18+20=38
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=45
A megoldás az a pár, amelynek összege 53.
\left(10n^{2}+8n\right)+\left(45n+36\right)
Átírjuk az értéket (10n^{2}+53n+36) \left(10n^{2}+8n\right)+\left(45n+36\right) alakban.
2n\left(5n+4\right)+9\left(5n+4\right)
A 2n a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(5n+4\right)\left(2n+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5n+4 általános kifejezést a zárójelből.
10n^{2}+53n+36=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
n=\frac{-53±\sqrt{53^{2}-4\times 10\times 36}}{2\times 10}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-53±\sqrt{2809-4\times 10\times 36}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: 53.
n=\frac{-53±\sqrt{2809-40\times 36}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
n=\frac{-53±\sqrt{2809-1440}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 36.
n=\frac{-53±\sqrt{1369}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 2809 és -1440.
n=\frac{-53±37}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1369.
n=\frac{-53±37}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
n=-\frac{16}{20}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-53±37}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -53 és 37.
n=-\frac{4}{5}
A törtet (\frac{-16}{20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
n=-\frac{90}{20}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-53±37}{20}). ± előjele negatív. 37 kivonása a következőből: -53.
n=-\frac{9}{2}
A törtet (\frac{-90}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
10n^{2}+53n+36=10\left(n-\left(-\frac{4}{5}\right)\right)\left(n-\left(-\frac{9}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{4}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{9}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
10n^{2}+53n+36=10\left(n+\frac{4}{5}\right)\left(n+\frac{9}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
10n^{2}+53n+36=10\times \frac{5n+4}{5}\left(n+\frac{9}{2}\right)
\frac{4}{5} és n összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10n^{2}+53n+36=10\times \frac{5n+4}{5}\times \frac{2n+9}{2}
\frac{9}{2} és n összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10n^{2}+53n+36=10\times \frac{\left(5n+4\right)\left(2n+9\right)}{5\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5n+4}{5} és \frac{2n+9}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
10n^{2}+53n+36=10\times \frac{\left(5n+4\right)\left(2n+9\right)}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 2.
10n^{2}+53n+36=\left(5n+4\right)\left(2n+9\right)
A legnagyobb közös osztó (10) kiejtése itt: 10 és 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}