Megoldás a(z) z változóra
z=\frac{3+\sqrt{1091}i}{550}\approx 0,005454545+0,060055071i
z=\frac{-\sqrt{1091}i+3}{550}\approx 0,005454545-0,060055071i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1-3z+275z^{2}-0z^{3}=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 75. Az eredmény 0.
1-3z+275z^{2}-0=0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
275z^{2}-3z+1=0
Átrendezzük a tagokat.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 275}}{2\times 275}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 275 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 275}}{2\times 275}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-1100}}{2\times 275}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 275.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{-1091}}{2\times 275}
Összeadjuk a következőket: 9 és -1100.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{1091}i}{2\times 275}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -1091.
z=\frac{3±\sqrt{1091}i}{2\times 275}
-3 ellentettje 3.
z=\frac{3±\sqrt{1091}i}{550}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 275.
z=\frac{3+\sqrt{1091}i}{550}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{3±\sqrt{1091}i}{550}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és i\sqrt{1091}.
z=\frac{-\sqrt{1091}i+3}{550}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{3±\sqrt{1091}i}{550}). ± előjele negatív. i\sqrt{1091} kivonása a következőből: 3.
z=\frac{3+\sqrt{1091}i}{550} z=\frac{-\sqrt{1091}i+3}{550}
Megoldottuk az egyenletet.
1-3z+275z^{2}-0z^{3}=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 75. Az eredmény 0.
1-3z+275z^{2}-0=0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
1-3z+275z^{2}=0+0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 0.
1-3z+275z^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
-3z+275z^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
275z^{2}-3z=-1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{275z^{2}-3z}{275}=-\frac{1}{275}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 275.
z^{2}-\frac{3}{275}z=-\frac{1}{275}
A(z) 275 értékkel való osztás eltünteti a(z) 275 értékkel való szorzást.
z^{2}-\frac{3}{275}z+\left(-\frac{3}{550}\right)^{2}=-\frac{1}{275}+\left(-\frac{3}{550}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{275} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{550}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{550} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-\frac{3}{275}z+\frac{9}{302500}=-\frac{1}{275}+\frac{9}{302500}
A(z) -\frac{3}{550} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z^{2}-\frac{3}{275}z+\frac{9}{302500}=-\frac{1091}{302500}
-\frac{1}{275} és \frac{9}{302500} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(z-\frac{3}{550}\right)^{2}=-\frac{1091}{302500}
Tényezőkre z^{2}-\frac{3}{275}z+\frac{9}{302500}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-\frac{3}{550}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1091}{302500}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-\frac{3}{550}=\frac{\sqrt{1091}i}{550} z-\frac{3}{550}=-\frac{\sqrt{1091}i}{550}
Egyszerűsítünk.
z=\frac{3+\sqrt{1091}i}{550} z=\frac{-\sqrt{1091}i+3}{550}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{550}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}