Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0+x=\frac{9}{14}+\frac{6}{7}
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 8. Az eredmény 0.
x=\frac{9}{14}+\frac{6}{7}
Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x=\frac{9}{14}+\frac{12}{14}
14 és 7 legkisebb közös többszöröse 14. Átalakítjuk a számokat (\frac{9}{14} és \frac{6}{7}) törtekké, amelyek nevezője 14.
x=\frac{9+12}{14}
Mivel \frac{9}{14} és \frac{12}{14} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
x=\frac{21}{14}
Összeadjuk a következőket: 9 és 12. Az eredmény 21.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{21}{14}) leegyszerűsítjük 7 kivonásával és kiejtésével.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}