Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{5}-3}{2}\approx -0,381966011
x=\frac{-\sqrt{5}-3}{2}\approx -2,618033989
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+6x+2=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 2\times 2}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 2\times 2}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-8\times 2}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-6±\sqrt{36-16}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 2.
x=\frac{-6±\sqrt{20}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -16.
x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 20.
x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{5}-6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{5}.
x=\frac{\sqrt{5}-3}{2}
-6+2\sqrt{5} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-2\sqrt{5}-6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{5}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{5} kivonása a következőből: -6.
x=\frac{-\sqrt{5}-3}{2}
-6-2\sqrt{5} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{5}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{5}-3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+6x+2=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}+6x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{2x^{2}+6x}{2}=-\frac{2}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{6}{2}x=-\frac{2}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=-\frac{2}{2}
6 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+3x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-1+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=-1+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{5}{4}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{9}{4}.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{5}{4}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{5}}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{5}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{5}-3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}