Megoldás a(z) t változóra
t=1
t=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-16t^{2}+48t-32=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-t^{2}+3t-2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 16.
a+b=3 ab=-\left(-2\right)=2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -t^{2}+at+bt-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-t^{2}+2t\right)+\left(t-2\right)
Átírjuk az értéket (-t^{2}+3t-2) \left(-t^{2}+2t\right)+\left(t-2\right) alakban.
-t\left(t-2\right)+t-2
Emelje ki a(z) -t elemet a(z) -t^{2}+2t kifejezésből.
\left(t-2\right)\left(-t+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-2 általános kifejezést a zárójelből.
t=2 t=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-2=0 és a -t+1=0.
-16t^{2}+48t-32=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
t=\frac{-48±\sqrt{48^{2}-4\left(-16\right)\left(-32\right)}}{2\left(-16\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -16 értéket a-ba, a(z) 48 értéket b-be és a(z) -32 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-48±\sqrt{2304-4\left(-16\right)\left(-32\right)}}{2\left(-16\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 48.
t=\frac{-48±\sqrt{2304+64\left(-32\right)}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -16.
t=\frac{-48±\sqrt{2304-2048}}{2\left(-16\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 64 és -32.
t=\frac{-48±\sqrt{256}}{2\left(-16\right)}
Összeadjuk a következőket: 2304 és -2048.
t=\frac{-48±16}{2\left(-16\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
t=\frac{-48±16}{-32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -16.
t=-\frac{32}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-48±16}{-32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -48 és 16.
t=1
-32 elosztása a következővel: -32.
t=-\frac{64}{-32}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-48±16}{-32}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -48.
t=2
-64 elosztása a következővel: -32.
t=1 t=2
Megoldottuk az egyenletet.
-16t^{2}+48t-32=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-16t^{2}+48t=32
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 32. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{-16t^{2}+48t}{-16}=\frac{32}{-16}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -16.
t^{2}+\frac{48}{-16}t=\frac{32}{-16}
A(z) -16 értékkel való osztás eltünteti a(z) -16 értékkel való szorzást.
t^{2}-3t=\frac{32}{-16}
48 elosztása a következővel: -16.
t^{2}-3t=-2
32 elosztása a következővel: -16.
t^{2}-3t+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-3t+\frac{9}{4}=-2+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-3t+\frac{9}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{9}{4}.
\left(t-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre t^{2}-3t+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{3}{2}=\frac{1}{2} t-\frac{3}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
t=2 t=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}