Megoldás a(z) x változóra
x=3\sqrt{2}+4\approx 8,242640687
x=4-3\sqrt{2}\approx -0,242640687
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-8x-2=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-2\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-2\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{72}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 8.
x=\frac{-\left(-8\right)±6\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 72.
x=\frac{8±6\sqrt{2}}{2}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{6\sqrt{2}+8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 6\sqrt{2}.
x=3\sqrt{2}+4
8+6\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{8-6\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 6\sqrt{2} kivonása a következőből: 8.
x=4-3\sqrt{2}
8-6\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
x=3\sqrt{2}+4 x=4-3\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-8x-2=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-8x=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=2+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=2+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=18
Összeadjuk a következőket: 2 és 16.
\left(x-4\right)^{2}=18
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{18}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=3\sqrt{2} x-4=-3\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
x=3\sqrt{2}+4 x=4-3\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}