Megoldás a(z) x változóra
x=4
x=6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2x^{2}+20x-48=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 48.
-x^{2}+10x-24=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=10 ab=-\left(-24\right)=24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,24 2,12 3,8 4,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 24.
1+24=25 2+12=14 3+8=11 4+6=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(-x^{2}+6x\right)+\left(4x-24\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+10x-24) \left(-x^{2}+6x\right)+\left(4x-24\right) alakban.
-x\left(x-6\right)+4\left(x-6\right)
A -x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-6\right)\left(-x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
x=6 x=4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-6=0 és a -x+4=0.
-2x^{2}+20x=48
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-2x^{2}+20x-48=48-48
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 48.
-2x^{2}+20x-48=0
Ha kivonjuk a(z) 48 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\left(-2\right)\left(-48\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -48 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\left(-2\right)\left(-48\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400+8\left(-48\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-20±\sqrt{400-384}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -48.
x=\frac{-20±\sqrt{16}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 400 és -384.
x=\frac{-20±4}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{-20±4}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{16}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 4.
x=4
-16 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{24}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4}{-4}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -20.
x=6
-24 elosztása a következővel: -4.
x=4 x=6
Megoldottuk az egyenletet.
-2x^{2}+20x=48
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}+20x}{-2}=\frac{48}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{20}{-2}x=\frac{48}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-10x=\frac{48}{-2}
20 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-10x=-24
48 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=-24+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=-24+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=1
Összeadjuk a következőket: -24 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=1 x-5=-1
Egyszerűsítünk.
x=6 x=4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}