Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{409} + 17}{2} \approx 18,611874208
x=\frac{17-\sqrt{409}}{2}\approx -1,611874208
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-1000x^{2}+17000x+30000=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-17000±\sqrt{17000^{2}-4\left(-1000\right)\times 30000}}{2\left(-1000\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1000 értéket a-ba, a(z) 17000 értéket b-be és a(z) 30000 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-17000±\sqrt{289000000-4\left(-1000\right)\times 30000}}{2\left(-1000\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 17000.
x=\frac{-17000±\sqrt{289000000+4000\times 30000}}{2\left(-1000\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1000.
x=\frac{-17000±\sqrt{289000000+120000000}}{2\left(-1000\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4000 és 30000.
x=\frac{-17000±\sqrt{409000000}}{2\left(-1000\right)}
Összeadjuk a következőket: 289000000 és 120000000.
x=\frac{-17000±1000\sqrt{409}}{2\left(-1000\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 409000000.
x=\frac{-17000±1000\sqrt{409}}{-2000}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1000.
x=\frac{1000\sqrt{409}-17000}{-2000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17000±1000\sqrt{409}}{-2000}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -17000 és 1000\sqrt{409}.
x=\frac{17-\sqrt{409}}{2}
-17000+1000\sqrt{409} elosztása a következővel: -2000.
x=\frac{-1000\sqrt{409}-17000}{-2000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17000±1000\sqrt{409}}{-2000}). ± előjele negatív. 1000\sqrt{409} kivonása a következőből: -17000.
x=\frac{\sqrt{409}+17}{2}
-17000-1000\sqrt{409} elosztása a következővel: -2000.
x=\frac{17-\sqrt{409}}{2} x=\frac{\sqrt{409}+17}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-1000x^{2}+17000x+30000=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-1000x^{2}+17000x+30000-30000=-30000
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 30000.
-1000x^{2}+17000x=-30000
Ha kivonjuk a(z) 30000 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-1000x^{2}+17000x}{-1000}=-\frac{30000}{-1000}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1000.
x^{2}+\frac{17000}{-1000}x=-\frac{30000}{-1000}
A(z) -1000 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1000 értékkel való szorzást.
x^{2}-17x=-\frac{30000}{-1000}
17000 elosztása a következővel: -1000.
x^{2}-17x=30
-30000 elosztása a következővel: -1000.
x^{2}-17x+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}=30+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -17 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{17}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{17}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=30+\frac{289}{4}
A(z) -\frac{17}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=\frac{409}{4}
Összeadjuk a következőket: 30 és \frac{289}{4}.
\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}=\frac{409}{4}
Tényezőkre x^{2}-17x+\frac{289}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{409}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{17}{2}=\frac{\sqrt{409}}{2} x-\frac{17}{2}=-\frac{\sqrt{409}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{409}+17}{2} x=\frac{17-\sqrt{409}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{17}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}