Megoldás a(z) x változóra
x=-6
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}-2x+7+17=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 17.
-x^{2}-2x+24=0
Összeadjuk a következőket: 7 és 17. Az eredmény 24.
a+b=-2 ab=-24=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-24 2,-12 3,-8 4,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
1-24=-23 2-12=-10 3-8=-5 4-6=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(-x^{2}+4x\right)+\left(-6x+24\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x+24) \left(-x^{2}+4x\right)+\left(-6x+24\right) alakban.
x\left(-x+4\right)+6\left(-x+4\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(-x+4\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+4=0 és a x+6=0.
-x^{2}-2x+7=-17
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}-2x+7-\left(-17\right)=-17-\left(-17\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 17.
-x^{2}-2x+7-\left(-17\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -17 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}-2x+24=0
-17 kivonása a következőből: 7.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+4\times 24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+96}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 24.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{100}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
x=\frac{-\left(-2\right)±10}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{2±10}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±10}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 10.
x=-6
12 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{-2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 2.
x=4
-8 elosztása a következővel: -2.
x=-6 x=4
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-2x+7=-17
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}-2x+7-7=-17-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
-x^{2}-2x=-17-7
Ha kivonjuk a(z) 7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}-2x=-24
7 kivonása a következőből: -17.
\frac{-x^{2}-2x}{-1}=-\frac{24}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-1}\right)x=-\frac{24}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=-\frac{24}{-1}
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x=24
-24 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x+1^{2}=24+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=24+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=25
Összeadjuk a következőket: 24 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=5 x+1=-5
Egyszerűsítünk.
x=4 x=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}