Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{15}+7\approx 14,745966692
x=7-2\sqrt{15}\approx -0,745966692
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+14x=-11
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}+14x-\left(-11\right)=-11-\left(-11\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 11.
-x^{2}+14x-\left(-11\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -11 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+14x+11=0
-11 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-14±\sqrt{14^{2}-4\left(-1\right)\times 11}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 14 értéket b-be és a(z) 11 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-14±\sqrt{196-4\left(-1\right)\times 11}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 14.
x=\frac{-14±\sqrt{196+4\times 11}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-14±\sqrt{196+44}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 11.
x=\frac{-14±\sqrt{240}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 196 és 44.
x=\frac{-14±4\sqrt{15}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 240.
x=\frac{-14±4\sqrt{15}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4\sqrt{15}-14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±4\sqrt{15}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -14 és 4\sqrt{15}.
x=7-2\sqrt{15}
-14+4\sqrt{15} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-4\sqrt{15}-14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±4\sqrt{15}}{-2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{15} kivonása a következőből: -14.
x=2\sqrt{15}+7
-14-4\sqrt{15} elosztása a következővel: -2.
x=7-2\sqrt{15} x=2\sqrt{15}+7
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+14x=-11
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+14x}{-1}=-\frac{11}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{14}{-1}x=-\frac{11}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-14x=-\frac{11}{-1}
14 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-14x=11
-11 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-14x+\left(-7\right)^{2}=11+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-14x+49=11+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x^{2}-14x+49=60
Összeadjuk a következőket: 11 és 49.
\left(x-7\right)^{2}=60
Tényezőkre x^{2}-14x+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-7\right)^{2}}=\sqrt{60}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-7=2\sqrt{15} x-7=-2\sqrt{15}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{15}+7 x=7-2\sqrt{15}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}