Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) h változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

-h^{2}+3h+1-4h=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4h.
-h^{2}-h+1=-1
Összevonjuk a következőket: 3h és -4h. Az eredmény -h.
-h^{2}-h+1+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
-h^{2}-h+2=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
a+b=-1 ab=-2=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -h^{2}+ah+bh+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-h^{2}+h\right)+\left(-2h+2\right)
Átírjuk az értéket (-h^{2}-h+2) \left(-h^{2}+h\right)+\left(-2h+2\right) alakban.
h\left(-h+1\right)+2\left(-h+1\right)
A h a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-h+1\right)\left(h+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -h+1 általános kifejezést a zárójelből.
h=1 h=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -h+1=0 és a h+2=0.
-h^{2}+3h+1-4h=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4h.
-h^{2}-h+1=-1
Összevonjuk a következőket: 3h és -4h. Az eredmény -h.
-h^{2}-h+1+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
-h^{2}-h+2=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
h=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
h=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4\times 2}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
h=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
h=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
h=\frac{-\left(-1\right)±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
h=\frac{1±3}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
h=\frac{1±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
h=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (h=\frac{1±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 3.
h=-2
4 elosztása a következővel: -2.
h=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (h=\frac{1±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 1.
h=1
-2 elosztása a következővel: -2.
h=-2 h=1
Megoldottuk az egyenletet.
-h^{2}+3h+1-4h=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4h.
-h^{2}-h+1=-1
Összevonjuk a következőket: 3h és -4h. Az eredmény -h.
-h^{2}-h=-1-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-h^{2}-h=-2
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -2.
\frac{-h^{2}-h}{-1}=-\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
h^{2}+\left(-\frac{1}{-1}\right)h=-\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
h^{2}+h=-\frac{2}{-1}
-1 elosztása a következővel: -1.
h^{2}+h=2
-2 elosztása a következővel: -1.
h^{2}+h+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
h^{2}+h+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
h^{2}+h+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(h+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre h^{2}+h+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(h+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
h+\frac{1}{2}=\frac{3}{2} h+\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
h=1 h=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.