Megoldás a(z) x változóra
x=3
x=9
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-7x^{2}+84x-189=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-84±\sqrt{84^{2}-4\left(-7\right)\left(-189\right)}}{2\left(-7\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -7 értéket a-ba, a(z) 84 értéket b-be és a(z) -189 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-84±\sqrt{7056-4\left(-7\right)\left(-189\right)}}{2\left(-7\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 84.
x=\frac{-84±\sqrt{7056+28\left(-189\right)}}{2\left(-7\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -7.
x=\frac{-84±\sqrt{7056-5292}}{2\left(-7\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 28 és -189.
x=\frac{-84±\sqrt{1764}}{2\left(-7\right)}
Összeadjuk a következőket: 7056 és -5292.
x=\frac{-84±42}{2\left(-7\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1764.
x=\frac{-84±42}{-14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -7.
x=-\frac{42}{-14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-84±42}{-14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -84 és 42.
x=3
-42 elosztása a következővel: -14.
x=-\frac{126}{-14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-84±42}{-14}). ± előjele negatív. 42 kivonása a következőből: -84.
x=9
-126 elosztása a következővel: -14.
x=3 x=9
Megoldottuk az egyenletet.
-7x^{2}+84x-189=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-7x^{2}+84x-189-\left(-189\right)=-\left(-189\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 189.
-7x^{2}+84x=-\left(-189\right)
Ha kivonjuk a(z) -189 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-7x^{2}+84x=189
-189 kivonása a következőből: 0.
\frac{-7x^{2}+84x}{-7}=\frac{189}{-7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -7.
x^{2}+\frac{84}{-7}x=\frac{189}{-7}
A(z) -7 értékkel való osztás eltünteti a(z) -7 értékkel való szorzást.
x^{2}-12x=\frac{189}{-7}
84 elosztása a következővel: -7.
x^{2}-12x=-27
189 elosztása a következővel: -7.
x^{2}-12x+\left(-6\right)^{2}=-27+\left(-6\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -6. Ezután hozzáadjuk -6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-12x+36=-27+36
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x^{2}-12x+36=9
Összeadjuk a következőket: -27 és 36.
\left(x-6\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}-12x+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-6\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-6=3 x-6=-3
Egyszerűsítünk.
x=9 x=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}