Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{10}{3} = -3\frac{1}{3} \approx -3,333333333
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+7x-16=-6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
3x^{2}+7x-16+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
3x^{2}+7x-10=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 6. Az eredmény -10.
a+b=7 ab=3\left(-10\right)=-30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,30 -2,15 -3,10 -5,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
-1+30=29 -2+15=13 -3+10=7 -5+6=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(10x-10\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+7x-10) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(10x-10\right) alakban.
3x\left(x-1\right)+10\left(x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 10 faktort.
\left(x-1\right)\left(3x+10\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{10}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 3x+10=0.
3x^{2}+7x-16=-6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
3x^{2}+7x-16+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
3x^{2}+7x-10=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 6. Az eredmény -10.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 3\left(-10\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 3\left(-10\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-12\left(-10\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-7±\sqrt{49+120}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -10.
x=\frac{-7±\sqrt{169}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 49 és 120.
x=\frac{-7±13}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{-7±13}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±13}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 13.
x=1
6 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{20}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±13}{6}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: -7.
x=-\frac{10}{3}
A törtet (\frac{-20}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{10}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+7x-16=-6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
3x^{2}+7x=-6+16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
3x^{2}+7x=10
Összeadjuk a következőket: -6 és 16. Az eredmény 10.
\frac{3x^{2}+7x}{3}=\frac{10}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{7}{3}x=\frac{10}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{3}x+\left(\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{10}{3}+\left(\frac{7}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{6}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=\frac{10}{3}+\frac{49}{36}
A(z) \frac{7}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=\frac{169}{36}
\frac{10}{3} és \frac{49}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{169}{36}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{6}=\frac{13}{6} x+\frac{7}{6}=-\frac{13}{6}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{10}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}