Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{6}\approx 0,166666667
x = \frac{4}{3} = 1\frac{1}{3} \approx 1,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-18x^{2}+27x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 27x.
-18x^{2}+27x-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
a+b=27 ab=-18\left(-4\right)=72
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -18x^{2}+ax+bx-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,72 2,36 3,24 4,18 6,12 8,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 72.
1+72=73 2+36=38 3+24=27 4+18=22 6+12=18 8+9=17
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=24 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 27.
\left(-18x^{2}+24x\right)+\left(3x-4\right)
Átírjuk az értéket (-18x^{2}+27x-4) \left(-18x^{2}+24x\right)+\left(3x-4\right) alakban.
-6x\left(3x-4\right)+3x-4
Emelje ki a(z) -6x elemet a(z) -18x^{2}+24x kifejezésből.
\left(3x-4\right)\left(-6x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{4}{3} x=\frac{1}{6}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-4=0 és a -6x+1=0.
-18x^{2}+27x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 27x.
-18x^{2}+27x-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x=\frac{-27±\sqrt{27^{2}-4\left(-18\right)\left(-4\right)}}{2\left(-18\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -18 értéket a-ba, a(z) 27 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-27±\sqrt{729-4\left(-18\right)\left(-4\right)}}{2\left(-18\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 27.
x=\frac{-27±\sqrt{729+72\left(-4\right)}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
x=\frac{-27±\sqrt{729-288}}{2\left(-18\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 72 és -4.
x=\frac{-27±\sqrt{441}}{2\left(-18\right)}
Összeadjuk a következőket: 729 és -288.
x=\frac{-27±21}{2\left(-18\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 441.
x=\frac{-27±21}{-36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -18.
x=-\frac{6}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-27±21}{-36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -27 és 21.
x=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{-6}{-36}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{48}{-36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-27±21}{-36}). ± előjele negatív. 21 kivonása a következőből: -27.
x=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-48}{-36}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{6} x=\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-18x^{2}+27x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 27x.
\frac{-18x^{2}+27x}{-18}=\frac{4}{-18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -18.
x^{2}+\frac{27}{-18}x=\frac{4}{-18}
A(z) -18 értékkel való osztás eltünteti a(z) -18 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x=\frac{4}{-18}
A törtet (\frac{27}{-18}) leegyszerűsítjük 9 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{2}x=-\frac{2}{9}
A törtet (\frac{4}{-18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=-\frac{2}{9}+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=-\frac{2}{9}+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{49}{144}
-\frac{2}{9} és \frac{9}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{49}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{7}{12} x-\frac{3}{4}=-\frac{7}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{3} x=\frac{1}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}