Megoldás a(z) x változóra
x=-8
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(-\frac{1}{2}x-4\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-8
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -\frac{x}{2}-4=0.
-\frac{1}{2}x^{2}-4x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±4}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-4\right)^{2}.
x=\frac{4±4}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±4}{-1}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{8}{-1}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4}{-1}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 4.
x=-8
8 elosztása a következővel: -1.
x=\frac{0}{-1}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±4}{-1}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 4.
x=0
0 elosztása a következővel: -1.
x=-8 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{2}x^{2}-4x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-\frac{1}{2}x^{2}-4x}{-\frac{1}{2}}=\frac{0}{-\frac{1}{2}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-\frac{1}{2}}\right)x=\frac{0}{-\frac{1}{2}}
A(z) -\frac{1}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}+8x=\frac{0}{-\frac{1}{2}}
-4 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+8x=0
0 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 0 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+8x+4^{2}=4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
\left(x+4\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=4 x+4=-4
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}