Megoldás a(z) k változóra
k=-3
k=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\left(k^{2}+k-6\right)=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
-k^{2}-k+6=0
k^{2}+k-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
a+b=-1 ab=-6=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -k^{2}+ak+bk+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(-k^{2}+2k\right)+\left(-3k+6\right)
Átírjuk az értéket (-k^{2}-k+6) \left(-k^{2}+2k\right)+\left(-3k+6\right) alakban.
k\left(-k+2\right)+3\left(-k+2\right)
A k a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-k+2\right)\left(k+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -k+2 általános kifejezést a zárójelből.
k=2 k=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -k+2=0 és a k+3=0.
-\left(k^{2}+k-6\right)=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
-k^{2}-k+6=0
k^{2}+k-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
k=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4\times 6}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
k=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 6.
k=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{25}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
k=\frac{-\left(-1\right)±5}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
k=\frac{1±5}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
k=\frac{1±5}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
k=\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{1±5}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 5.
k=-3
6 elosztása a következővel: -2.
k=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{1±5}{-2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 1.
k=2
-4 elosztása a következővel: -2.
k=-3 k=2
Megoldottuk az egyenletet.
-\left(k^{2}+k-6\right)=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
-k^{2}-k+6=0
k^{2}+k-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-k^{2}-k=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-k^{2}-k}{-1}=-\frac{6}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
k^{2}+\left(-\frac{1}{-1}\right)k=-\frac{6}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
k^{2}+k=-\frac{6}{-1}
-1 elosztása a következővel: -1.
k^{2}+k=6
-6 elosztása a következővel: -1.
k^{2}+k+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=6+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+k+\frac{1}{4}=6+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}+k+\frac{1}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{1}{4}.
\left(k+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre k^{2}+k+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+\frac{1}{2}=\frac{5}{2} k+\frac{1}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
k=2 k=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}