Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{41} - 3}{2} \approx 1,701562119
x=\frac{-\sqrt{41}-3}{2}\approx -4,701562119
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{2}x^{2}-\frac{3}{2}x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}-4\left(-\frac{1}{2}\right)\times 4}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket a-ba, a(z) -\frac{3}{2} értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}-4\left(-\frac{1}{2}\right)\times 4}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}+2\times 4}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{9}{4}+8}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\sqrt{\frac{41}{4}}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeadjuk a következőket: \frac{9}{4} és 8.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{2}\right)±\frac{\sqrt{41}}{2}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{41}{4}.
x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{\sqrt{41}}{2}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
-\frac{3}{2} ellentettje \frac{3}{2}.
x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{\sqrt{41}}{2}}{-1}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{\sqrt{41}}{2}}{-1}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: \frac{3}{2} és \frac{\sqrt{41}}{2}.
x=\frac{-\sqrt{41}-3}{2}
\frac{3+\sqrt{41}}{2} elosztása a következővel: -1.
x=\frac{3-\sqrt{41}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{2}±\frac{\sqrt{41}}{2}}{-1}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{41}}{2} kivonása a következőből: \frac{3}{2}.
x=\frac{\sqrt{41}-3}{2}
\frac{3-\sqrt{41}}{2} elosztása a következővel: -1.
x=\frac{-\sqrt{41}-3}{2} x=\frac{\sqrt{41}-3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{2}x^{2}-\frac{3}{2}x+4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-\frac{1}{2}x^{2}-\frac{3}{2}x+4-4=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
-\frac{1}{2}x^{2}-\frac{3}{2}x=-4
Ha kivonjuk a(z) 4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-\frac{1}{2}x^{2}-\frac{3}{2}x}{-\frac{1}{2}}=-\frac{4}{-\frac{1}{2}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{3}{2}}{-\frac{1}{2}}\right)x=-\frac{4}{-\frac{1}{2}}
A(z) -\frac{1}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=-\frac{4}{-\frac{1}{2}}
-\frac{3}{2} elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{3}{2} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+3x=8
-4 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=8+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=8+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{41}{4}
Összeadjuk a következőket: 8 és \frac{9}{4}.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{41}{4}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{41}}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{41}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{41}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{41}-3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}