Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{5}=0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+x=10x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2x^{2}.
2x=10x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és x. Az eredmény 2x.
2x-10x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x^{2}.
x\left(2-10x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=\frac{1}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 2-10x=0.
x=\frac{1}{5}
A változó (x) értéke nem lehet 0.
x+x=10x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2x^{2}.
2x=10x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és x. Az eredmény 2x.
2x-10x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x^{2}.
-10x^{2}+2x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}}}{2\left(-10\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -10 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±2}{2\left(-10\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
x=\frac{-2±2}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
x=\frac{0}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2.
x=0
0 elosztása a következővel: -20.
x=-\frac{4}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2}{-20}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -2.
x=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{-4}{-20}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=\frac{1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{1}{5}
A változó (x) értéke nem lehet 0.
x+x=10x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2x^{2}.
2x=10x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és x. Az eredmény 2x.
2x-10x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x^{2}.
-10x^{2}+2x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-10x^{2}+2x}{-10}=\frac{0}{-10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -10.
x^{2}+\frac{2}{-10}x=\frac{0}{-10}
A(z) -10 értékkel való osztás eltünteti a(z) -10 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{5}x=\frac{0}{-10}
A törtet (\frac{2}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{1}{5}x=0
0 elosztása a következővel: -10.
x^{2}-\frac{1}{5}x+\left(-\frac{1}{10}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{10}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{5}x+\frac{1}{100}=\frac{1}{100}
A(z) -\frac{1}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{1}{10}\right)^{2}=\frac{1}{100}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{5}x+\frac{1}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{10}=\frac{1}{10} x-\frac{1}{10}=-\frac{1}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{5} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{10}.
x=\frac{1}{5}
A változó (x) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}