Megoldás a(z) x változóra
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(12-2x\right)x=18
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 6-x és 2.
12x-2x^{2}=18
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 12-2x és x.
12x-2x^{2}-18=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18.
-2x^{2}+12x-18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\left(-2\right)\left(-18\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\left(-2\right)\left(-18\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144+8\left(-18\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-12±\sqrt{144-144}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -18.
x=\frac{-12±\sqrt{0}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
x=-\frac{12}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{12}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=3
-12 elosztása a következővel: -4.
\left(12-2x\right)x=18
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 6-x és 2.
12x-2x^{2}=18
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 12-2x és x.
-2x^{2}+12x=18
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}+12x}{-2}=\frac{18}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{12}{-2}x=\frac{18}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{18}{-2}
12 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-6x=-9
18 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-9+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-9+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=0
Összeadjuk a következőket: -9 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=0 x-3=0
Egyszerűsítünk.
x=3 x=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
x=3
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}