Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{177} + 15}{2} \approx 14,152067348
x=\frac{15-\sqrt{177}}{2}\approx 0,847932652
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2000+300x-20x^{2}=2240
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20-x és 100+20x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2000+300x-20x^{2}-2240=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2240.
-240+300x-20x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2240 értékből a(z) 2000 értéket. Az eredmény -240.
-20x^{2}+300x-240=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-300±\sqrt{300^{2}-4\left(-20\right)\left(-240\right)}}{2\left(-20\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -20 értéket a-ba, a(z) 300 értéket b-be és a(z) -240 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-300±\sqrt{90000-4\left(-20\right)\left(-240\right)}}{2\left(-20\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 300.
x=\frac{-300±\sqrt{90000+80\left(-240\right)}}{2\left(-20\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -20.
x=\frac{-300±\sqrt{90000-19200}}{2\left(-20\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 80 és -240.
x=\frac{-300±\sqrt{70800}}{2\left(-20\right)}
Összeadjuk a következőket: 90000 és -19200.
x=\frac{-300±20\sqrt{177}}{2\left(-20\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 70800.
x=\frac{-300±20\sqrt{177}}{-40}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -20.
x=\frac{20\sqrt{177}-300}{-40}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-300±20\sqrt{177}}{-40}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -300 és 20\sqrt{177}.
x=\frac{15-\sqrt{177}}{2}
-300+20\sqrt{177} elosztása a következővel: -40.
x=\frac{-20\sqrt{177}-300}{-40}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-300±20\sqrt{177}}{-40}). ± előjele negatív. 20\sqrt{177} kivonása a következőből: -300.
x=\frac{\sqrt{177}+15}{2}
-300-20\sqrt{177} elosztása a következővel: -40.
x=\frac{15-\sqrt{177}}{2} x=\frac{\sqrt{177}+15}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2000+300x-20x^{2}=2240
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20-x és 100+20x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
300x-20x^{2}=2240-2000
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2000.
300x-20x^{2}=240
Kivonjuk a(z) 2000 értékből a(z) 2240 értéket. Az eredmény 240.
-20x^{2}+300x=240
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-20x^{2}+300x}{-20}=\frac{240}{-20}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -20.
x^{2}+\frac{300}{-20}x=\frac{240}{-20}
A(z) -20 értékkel való osztás eltünteti a(z) -20 értékkel való szorzást.
x^{2}-15x=\frac{240}{-20}
300 elosztása a következővel: -20.
x^{2}-15x=-12
240 elosztása a következővel: -20.
x^{2}-15x+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}=-12+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=-12+\frac{225}{4}
A(z) -\frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=\frac{177}{4}
Összeadjuk a következőket: -12 és \frac{225}{4}.
\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{177}{4}
Tényezőkre x^{2}-15x+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{177}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{2}=\frac{\sqrt{177}}{2} x-\frac{15}{2}=-\frac{\sqrt{177}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{177}+15}{2} x=\frac{15-\sqrt{177}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}