Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-3\sqrt{166}i-4\approx -4-38,65229618i
x=-4+3\sqrt{166}i\approx -4+38,65229618i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
240-8x-x^{2}=1750
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (12-x és 20+x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
240-8x-x^{2}-1750=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1750.
-1510-8x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1750 értékből a(z) 240 értéket. Az eredmény -1510.
-x^{2}-8x-1510=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-1510\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -1510 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-1\right)\left(-1510\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+4\left(-1510\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-6040}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1510.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{-5976}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és -6040.
x=\frac{-\left(-8\right)±6\sqrt{166}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -5976.
x=\frac{8±6\sqrt{166}i}{2\left(-1\right)}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8±6\sqrt{166}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{8+6\sqrt{166}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{166}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 6i\sqrt{166}.
x=-3\sqrt{166}i-4
8+6i\sqrt{166} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-6\sqrt{166}i+8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{166}i}{-2}). ± előjele negatív. 6i\sqrt{166} kivonása a következőből: 8.
x=-4+3\sqrt{166}i
8-6i\sqrt{166} elosztása a következővel: -2.
x=-3\sqrt{166}i-4 x=-4+3\sqrt{166}i
Megoldottuk az egyenletet.
240-8x-x^{2}=1750
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (12-x és 20+x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-8x-x^{2}=1750-240
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 240.
-8x-x^{2}=1510
Kivonjuk a(z) 240 értékből a(z) 1750 értéket. Az eredmény 1510.
-x^{2}-8x=1510
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-8x}{-1}=\frac{1510}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{8}{-1}\right)x=\frac{1510}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+8x=\frac{1510}{-1}
-8 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+8x=-1510
1510 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+8x+4^{2}=-1510+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=-1510+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x^{2}+8x+16=-1494
Összeadjuk a következőket: -1510 és 16.
\left(x+4\right)^{2}=-1494
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{-1494}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=3\sqrt{166}i x+4=-3\sqrt{166}i
Egyszerűsítünk.
x=-4+3\sqrt{166}i x=-3\sqrt{166}i-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}