Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{10}-1\approx 5,32455532
x=-2\sqrt{10}-1\approx -7,32455532
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+2x-35=4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-5 és x+7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}+2x-35-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}+2x-39=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -35 értéket. Az eredmény -39.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-39\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -39 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-39\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+156}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -39.
x=\frac{-2±\sqrt{160}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 156.
x=\frac{-2±4\sqrt{10}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 160.
x=\frac{4\sqrt{10}-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±4\sqrt{10}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 4\sqrt{10}.
x=2\sqrt{10}-1
-2+4\sqrt{10} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-4\sqrt{10}-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±4\sqrt{10}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{10} kivonása a következőből: -2.
x=-2\sqrt{10}-1
-2-4\sqrt{10} elosztása a következővel: 2.
x=2\sqrt{10}-1 x=-2\sqrt{10}-1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+2x-35=4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-5 és x+7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}+2x=4+35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 35.
x^{2}+2x=39
Összeadjuk a következőket: 4 és 35. Az eredmény 39.
x^{2}+2x+1^{2}=39+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=39+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=40
Összeadjuk a következőket: 39 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=40
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{40}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=2\sqrt{10} x+1=-2\sqrt{10}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{10}-1 x=-2\sqrt{10}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}