Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-2\sqrt{11}i+20\approx 20-6,633249581i
x=20+2\sqrt{11}i\approx 20+6,633249581i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
40x-x^{2}-300=144
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-10 és 30-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
40x-x^{2}-300-144=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 144.
40x-x^{2}-444=0
Kivonjuk a(z) 144 értékből a(z) -300 értéket. Az eredmény -444.
-x^{2}+40x-444=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-40±\sqrt{40^{2}-4\left(-1\right)\left(-444\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 40 értéket b-be és a(z) -444 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-40±\sqrt{1600-4\left(-1\right)\left(-444\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 40.
x=\frac{-40±\sqrt{1600+4\left(-444\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-40±\sqrt{1600-1776}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -444.
x=\frac{-40±\sqrt{-176}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1600 és -1776.
x=\frac{-40±4\sqrt{11}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -176.
x=\frac{-40±4\sqrt{11}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-40+4\sqrt{11}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-40±4\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -40 és 4i\sqrt{11}.
x=-2\sqrt{11}i+20
-40+4i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-4\sqrt{11}i-40}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-40±4\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{11} kivonása a következőből: -40.
x=20+2\sqrt{11}i
-40-4i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
x=-2\sqrt{11}i+20 x=20+2\sqrt{11}i
Megoldottuk az egyenletet.
40x-x^{2}-300=144
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-10 és 30-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
40x-x^{2}=144+300
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 300.
40x-x^{2}=444
Összeadjuk a következőket: 144 és 300. Az eredmény 444.
-x^{2}+40x=444
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+40x}{-1}=\frac{444}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{40}{-1}x=\frac{444}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-40x=\frac{444}{-1}
40 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-40x=-444
444 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-40x+\left(-20\right)^{2}=-444+\left(-20\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -40 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -20. Ezután hozzáadjuk -20 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-40x+400=-444+400
Négyzetre emeljük a következőt: -20.
x^{2}-40x+400=-44
Összeadjuk a következőket: -444 és 400.
\left(x-20\right)^{2}=-44
Tényezőkre x^{2}-40x+400. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-20\right)^{2}}=\sqrt{-44}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-20=2\sqrt{11}i x-20=-2\sqrt{11}i
Egyszerűsítünk.
x=20+2\sqrt{11}i x=-2\sqrt{11}i+20
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 20.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}