Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
25x^{2}-20x+4-\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=47+x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x+4-\left(\left(2x\right)^{2}-1\right)=47+x
Vegyük a következőt: \left(2x-1\right)\left(2x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
25x^{2}-20x+4-\left(2^{2}x^{2}-1\right)=47+x
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
25x^{2}-20x+4-\left(4x^{2}-1\right)=47+x
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
25x^{2}-20x+4-4x^{2}+1=47+x
4x^{2}-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
21x^{2}-20x+4+1=47+x
Összevonjuk a következőket: 25x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 21x^{2}.
21x^{2}-20x+5=47+x
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
21x^{2}-20x+5-47=x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 47.
21x^{2}-20x-42=x
Kivonjuk a(z) 47 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -42.
21x^{2}-20x-42-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
21x^{2}-21x-42=0
Összevonjuk a következőket: -20x és -x. Az eredmény -21x.
x^{2}-x-2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 21.
a+b=-1 ab=1\left(-2\right)=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-2 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-2x\right)+\left(x-2\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-x-2) \left(x^{2}-2x\right)+\left(x-2\right) alakban.
x\left(x-2\right)+x-2
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-2x kifejezésből.
\left(x-2\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a x+1=0.
25x^{2}-20x+4-\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=47+x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x+4-\left(\left(2x\right)^{2}-1\right)=47+x
Vegyük a következőt: \left(2x-1\right)\left(2x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
25x^{2}-20x+4-\left(2^{2}x^{2}-1\right)=47+x
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
25x^{2}-20x+4-\left(4x^{2}-1\right)=47+x
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
25x^{2}-20x+4-4x^{2}+1=47+x
4x^{2}-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
21x^{2}-20x+4+1=47+x
Összevonjuk a következőket: 25x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 21x^{2}.
21x^{2}-20x+5=47+x
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
21x^{2}-20x+5-47=x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 47.
21x^{2}-20x-42=x
Kivonjuk a(z) 47 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -42.
21x^{2}-20x-42-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
21x^{2}-21x-42=0
Összevonjuk a következőket: -20x és -x. Az eredmény -21x.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{\left(-21\right)^{2}-4\times 21\left(-42\right)}}{2\times 21}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 21 értéket a-ba, a(z) -21 értéket b-be és a(z) -42 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-4\times 21\left(-42\right)}}{2\times 21}
Négyzetre emeljük a következőt: -21.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-84\left(-42\right)}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441+3528}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -84 és -42.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{3969}}{2\times 21}
Összeadjuk a következőket: 441 és 3528.
x=\frac{-\left(-21\right)±63}{2\times 21}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3969.
x=\frac{21±63}{2\times 21}
-21 ellentettje 21.
x=\frac{21±63}{42}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 21.
x=\frac{84}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±63}{42}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 21 és 63.
x=2
84 elosztása a következővel: 42.
x=-\frac{42}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±63}{42}). ± előjele negatív. 63 kivonása a következőből: 21.
x=-1
-42 elosztása a következővel: 42.
x=2 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
25x^{2}-20x+4-\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)=47+x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x+4-\left(\left(2x\right)^{2}-1\right)=47+x
Vegyük a következőt: \left(2x-1\right)\left(2x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
25x^{2}-20x+4-\left(2^{2}x^{2}-1\right)=47+x
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
25x^{2}-20x+4-\left(4x^{2}-1\right)=47+x
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
25x^{2}-20x+4-4x^{2}+1=47+x
4x^{2}-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
21x^{2}-20x+4+1=47+x
Összevonjuk a következőket: 25x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 21x^{2}.
21x^{2}-20x+5=47+x
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
21x^{2}-20x+5-x=47
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
21x^{2}-21x+5=47
Összevonjuk a következőket: -20x és -x. Az eredmény -21x.
21x^{2}-21x=47-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
21x^{2}-21x=42
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 47 értéket. Az eredmény 42.
\frac{21x^{2}-21x}{21}=\frac{42}{21}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 21.
x^{2}+\left(-\frac{21}{21}\right)x=\frac{42}{21}
A(z) 21 értékkel való osztás eltünteti a(z) 21 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{42}{21}
-21 elosztása a következővel: 21.
x^{2}-x=2
42 elosztása a következővel: 21.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{3}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}