Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}+6x+1=4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
9x^{2}+6x-3=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
3x^{2}+2x-1=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=2 ab=3\left(-1\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(3x^{2}-x\right)+\left(3x-1\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+2x-1) \left(3x^{2}-x\right)+\left(3x-1\right) alakban.
x\left(3x-1\right)+3x-1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 3x^{2}-x kifejezésből.
\left(3x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a x+1=0.
9x^{2}+6x+1=4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
9x^{2}+6x-3=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 9\left(-3\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 9\left(-3\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36\left(-3\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{36+108}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -3.
x=\frac{-6±\sqrt{144}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 36 és 108.
x=\frac{-6±12}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{-6±12}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{6}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±12}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 12.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{6}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{18}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±12}{18}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -6.
x=-1
-18 elosztása a következővel: 18.
x=\frac{1}{3} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}+6x+1=4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x=4-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
9x^{2}+6x=3
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
\frac{9x^{2}+6x}{9}=\frac{3}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{6}{9}x=\frac{3}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{3}{9}
A törtet (\frac{6}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{3}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{1}{3}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{1}{3}+\frac{1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{4}{9}
\frac{1}{3} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{4}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=\frac{2}{3} x+\frac{1}{3}=-\frac{2}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}