Kiértékelés
\frac{7p}{5}-4r+8
Szorzattá alakítás
\frac{7p-20r+40}{5}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
8-p-4r+2\times \frac{6}{5}p
Összeadjuk a következőket: 3 és 5. Az eredmény 8.
8-p-4r+\frac{2\times 6}{5}p
Kifejezzük a hányadost (2\times \frac{6}{5}) egyetlen törtként.
8-p-4r+\frac{12}{5}p
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6. Az eredmény 12.
8+\frac{7}{5}p-4r
Összevonjuk a következőket: -p és \frac{12}{5}p. Az eredmény \frac{7}{5}p.
\frac{40+7p-20r}{5}
Kiemeljük a következőt: \frac{1}{5}.
7p-20r+40
Vegyük a következőt: 15-5p+25-20r+12p. Elvégezzük a szorzást, és összevonjuk az egynemű tagokat.
\frac{7p-20r+40}{5}
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}