Megoldás a(z) y változóra
y=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9+12y+4y^{2}+2y^{2}=3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3+2y\right)^{2}).
9+12y+6y^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 4y^{2} és 2y^{2}. Az eredmény 6y^{2}.
9+12y+6y^{2}-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
6+12y+6y^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 6.
1+2y+y^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
y^{2}+2y+1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=2 ab=1\times 1=1
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk y^{2}+ay+by+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(y^{2}+y\right)+\left(y+1\right)
Átírjuk az értéket (y^{2}+2y+1) \left(y^{2}+y\right)+\left(y+1\right) alakban.
y\left(y+1\right)+y+1
Emelje ki a(z) y elemet a(z) y^{2}+y kifejezésből.
\left(y+1\right)\left(y+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y+1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(y+1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
y=-1
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: y+1=0.
9+12y+4y^{2}+2y^{2}=3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3+2y\right)^{2}).
9+12y+6y^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 4y^{2} és 2y^{2}. Az eredmény 6y^{2}.
9+12y+6y^{2}-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
6+12y+6y^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 6.
6y^{2}+12y+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 6\times 6}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 6\times 6}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
y=\frac{-12±\sqrt{144-24\times 6}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
y=\frac{-12±\sqrt{144-144}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 6.
y=\frac{-12±\sqrt{0}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
y=-\frac{12}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
y=-\frac{12}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
y=-1
-12 elosztása a következővel: 12.
9+12y+4y^{2}+2y^{2}=3
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3+2y\right)^{2}).
9+12y+6y^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 4y^{2} és 2y^{2}. Az eredmény 6y^{2}.
12y+6y^{2}=3-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
12y+6y^{2}=-6
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -6.
6y^{2}+12y=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{6y^{2}+12y}{6}=-\frac{6}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
y^{2}+\frac{12}{6}y=-\frac{6}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
y^{2}+2y=-\frac{6}{6}
12 elosztása a következővel: 6.
y^{2}+2y=-1
-6 elosztása a következővel: 6.
y^{2}+2y+1^{2}=-1+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+2y+1=-1+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
y^{2}+2y+1=0
Összeadjuk a következőket: -1 és 1.
\left(y+1\right)^{2}=0
Tényezőkre y^{2}+2y+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+1\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+1=0 y+1=0
Egyszerűsítünk.
y=-1 y=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
y=-1
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}