Megoldás a(z) k változóra
k=-20
k=-4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
144+24k+k^{2}-4\times 4\times 4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-12-k\right)^{2}).
144+24k+k^{2}-16\times 4=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4. Az eredmény 16.
144+24k+k^{2}-64=0
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 4. Az eredmény 64.
80+24k+k^{2}=0
Kivonjuk a(z) 64 értékből a(z) 144 értéket. Az eredmény 80.
k^{2}+24k+80=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=24 ab=80
Az egyenlet megoldásához k^{2}+24k+80 a képlet használatával k^{2}+\left(a+b\right)k+ab=\left(k+a\right)\left(k+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,80 2,40 4,20 5,16 8,10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 80.
1+80=81 2+40=42 4+20=24 5+16=21 8+10=18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 24.
\left(k+4\right)\left(k+20\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(k+a\right)\left(k+b\right) kifejezést.
k=-4 k=-20
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a k+4=0 és a k+20=0.
144+24k+k^{2}-4\times 4\times 4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-12-k\right)^{2}).
144+24k+k^{2}-16\times 4=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4. Az eredmény 16.
144+24k+k^{2}-64=0
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 4. Az eredmény 64.
80+24k+k^{2}=0
Kivonjuk a(z) 64 értékből a(z) 144 értéket. Az eredmény 80.
k^{2}+24k+80=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=24 ab=1\times 80=80
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk k^{2}+ak+bk+80 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,80 2,40 4,20 5,16 8,10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 80.
1+80=81 2+40=42 4+20=24 5+16=21 8+10=18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 24.
\left(k^{2}+4k\right)+\left(20k+80\right)
Átírjuk az értéket (k^{2}+24k+80) \left(k^{2}+4k\right)+\left(20k+80\right) alakban.
k\left(k+4\right)+20\left(k+4\right)
A k a második csoportban lévő első és 20 faktort.
\left(k+4\right)\left(k+20\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k+4 általános kifejezést a zárójelből.
k=-4 k=-20
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a k+4=0 és a k+20=0.
144+24k+k^{2}-4\times 4\times 4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-12-k\right)^{2}).
144+24k+k^{2}-16\times 4=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4. Az eredmény 16.
144+24k+k^{2}-64=0
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 4. Az eredmény 64.
80+24k+k^{2}=0
Kivonjuk a(z) 64 értékből a(z) 144 értéket. Az eredmény 80.
k^{2}+24k+80=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-24±\sqrt{24^{2}-4\times 80}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 24 értéket b-be és a(z) 80 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-24±\sqrt{576-4\times 80}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 24.
k=\frac{-24±\sqrt{576-320}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 80.
k=\frac{-24±\sqrt{256}}{2}
Összeadjuk a következőket: 576 és -320.
k=\frac{-24±16}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
k=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-24±16}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -24 és 16.
k=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
k=-\frac{40}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-24±16}{2}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -24.
k=-20
-40 elosztása a következővel: 2.
k=-4 k=-20
Megoldottuk az egyenletet.
144+24k+k^{2}-4\times 4\times 4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-12-k\right)^{2}).
144+24k+k^{2}-16\times 4=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4. Az eredmény 16.
144+24k+k^{2}-64=0
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 4. Az eredmény 64.
80+24k+k^{2}=0
Kivonjuk a(z) 64 értékből a(z) 144 értéket. Az eredmény 80.
24k+k^{2}=-80
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 80. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
k^{2}+24k=-80
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
k^{2}+24k+12^{2}=-80+12^{2}
Elosztjuk a(z) 24 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 12. Ezután hozzáadjuk 12 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+24k+144=-80+144
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
k^{2}+24k+144=64
Összeadjuk a következőket: -80 és 144.
\left(k+12\right)^{2}=64
Tényezőkre k^{2}+24k+144. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+12\right)^{2}}=\sqrt{64}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+12=8 k+12=-8
Egyszerűsítünk.
k=-4 k=-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 12.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}