Kiértékelés
3x^{2}+7x-13
Szorzattá alakítás
3\left(x-\frac{-\sqrt{205}-7}{6}\right)\left(x-\frac{\sqrt{205}-7}{6}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+2x-4+5x-9
Összevonjuk a következőket: -11x^{2} és 14x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+7x-4-9
Összevonjuk a következőket: 2x és 5x. Az eredmény 7x.
3x^{2}+7x-13
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -13.
factor(3x^{2}+2x-4+5x-9)
Összevonjuk a következőket: -11x^{2} és 14x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
factor(3x^{2}+7x-4-9)
Összevonjuk a következőket: 2x és 5x. Az eredmény 7x.
factor(3x^{2}+7x-13)
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -13.
3x^{2}+7x-13=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 3\left(-13\right)}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 3\left(-13\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-12\left(-13\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-7±\sqrt{49+156}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -13.
x=\frac{-7±\sqrt{205}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 49 és 156.
x=\frac{-7±\sqrt{205}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{\sqrt{205}-7}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{205}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és \sqrt{205}.
x=\frac{-\sqrt{205}-7}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±\sqrt{205}}{6}). ± előjele negatív. \sqrt{205} kivonása a következőből: -7.
3x^{2}+7x-13=3\left(x-\frac{\sqrt{205}-7}{6}\right)\left(x-\frac{-\sqrt{205}-7}{6}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{-7+\sqrt{205}}{6} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{-7-\sqrt{205}}{6} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}