Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{21}+8\approx 12,582575695
x=8-\sqrt{21}\approx 3,417424305
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-11x+56-5x=13
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
x^{2}-16x+56=13
Összevonjuk a következőket: -11x és -5x. Az eredmény -16x.
x^{2}-16x+56-13=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13.
x^{2}-16x+43=0
Kivonjuk a(z) 13 értékből a(z) 56 értéket. Az eredmény 43.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 43}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -16 értéket b-be és a(z) 43 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 43}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-172}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 43.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{84}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -172.
x=\frac{-\left(-16\right)±2\sqrt{21}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 84.
x=\frac{16±2\sqrt{21}}{2}
-16 ellentettje 16.
x=\frac{2\sqrt{21}+16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{21}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 2\sqrt{21}.
x=\sqrt{21}+8
16+2\sqrt{21} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{16-2\sqrt{21}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{21}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{21} kivonása a következőből: 16.
x=8-\sqrt{21}
16-2\sqrt{21} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{21}+8 x=8-\sqrt{21}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-11x+56-5x=13
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
x^{2}-16x+56=13
Összevonjuk a következőket: -11x és -5x. Az eredmény -16x.
x^{2}-16x=13-56
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 56.
x^{2}-16x=-43
Kivonjuk a(z) 56 értékből a(z) 13 értéket. Az eredmény -43.
x^{2}-16x+\left(-8\right)^{2}=-43+\left(-8\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -16 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -8. Ezután hozzáadjuk -8 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-16x+64=-43+64
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x^{2}-16x+64=21
Összeadjuk a következőket: -43 és 64.
\left(x-8\right)^{2}=21
Tényezőkre x^{2}-16x+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-8\right)^{2}}=\sqrt{21}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-8=\sqrt{21} x-8=-\sqrt{21}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{21}+8 x=8-\sqrt{21}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}