Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{-\sqrt{3}-\sqrt{7}}{2}\approx -2,188901059
x = \frac{\sqrt{3} + \sqrt{7}}{2} \approx 2,188901059
x=\frac{\sqrt{7}-\sqrt{3}}{2}\approx 0,456850252
x=\frac{\sqrt{3}-\sqrt{7}}{2}\approx -0,456850252
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}x^{2}+1=5x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x^{2}.
x^{4}+1=5x^{2}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és 2 összege 4.
x^{4}+1-5x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
t^{2}-5t+1=0
t behelyettesítése x^{2} helyére.
t=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 1\times 1}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben.
t=\frac{5±\sqrt{21}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
t=\frac{\sqrt{21}+5}{2} t=\frac{5-\sqrt{21}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{5±\sqrt{21}}{2}). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
x=\frac{\sqrt{3}+\sqrt{7}}{2} x=-\frac{\sqrt{3}+\sqrt{7}}{2} x=-\frac{\sqrt{3}-\sqrt{7}}{2} x=\frac{\sqrt{3}-\sqrt{7}}{2}
Mivel x=t^{2}, a megoldások megtalálásához x=±\sqrt{t} értékét minden egyes t értékre vonatkozóan kiértékelve kapjuk meg.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}