Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2^{2}x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
4x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}-2\left(-x\right)-3+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
4x^{2}-2\left(-x\right)-2=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 1. Az eredmény -2.
4x^{2}-2\left(-1\right)x-2=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
4x^{2}+2x-2=0
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -1. Az eredmény 2.
2x^{2}+x-1=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=1 ab=2\left(-1\right)=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(2x^{2}-x\right)+\left(2x-1\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-1) \left(2x^{2}-x\right)+\left(2x-1\right) alakban.
x\left(2x-1\right)+2x-1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 2x^{2}-x kifejezésből.
\left(2x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{2} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-1=0 és a x+1=0.
2^{2}x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
4x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}-2\left(-x\right)-3+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
4x^{2}-2\left(-x\right)-2=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 1. Az eredmény -2.
4x^{2}-2\left(-1\right)x-2=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
4x^{2}+2x-2=0
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -1. Az eredmény 2.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 4\left(-2\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 4\left(-2\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-16\left(-2\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-2±\sqrt{4+32}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -2.
x=\frac{-2±\sqrt{36}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 4 és 32.
x=\frac{-2±6}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{-2±6}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 6.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{8}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -2.
x=-1
-8 elosztása a következővel: 8.
x=\frac{1}{2} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
2^{2}x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
4x^{2}-2\left(-x\right)-3=-1
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}-2\left(-x\right)=-1+3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
4x^{2}-2\left(-x\right)=2
Összeadjuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény 2.
4x^{2}-2\left(-1\right)x=2
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
4x^{2}+2x=2
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -1. Az eredmény 2.
\frac{4x^{2}+2x}{4}=\frac{2}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{2}{4}x=\frac{2}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{2}{4}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{9}{16}
\frac{1}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{3}{4} x+\frac{1}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}