Megoldás a(z) r változóra
r=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{2r+3}\right)^{2}=r^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2r+3=r^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2r+3} érték 2. hatványát. Az eredmény 2r+3.
2r+3-r^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: r^{2}.
-r^{2}+2r+3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=2 ab=-3=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -r^{2}+ar+br+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=3 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-r^{2}+3r\right)+\left(-r+3\right)
Átírjuk az értéket (-r^{2}+2r+3) \left(-r^{2}+3r\right)+\left(-r+3\right) alakban.
-r\left(r-3\right)-\left(r-3\right)
A -r a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(r-3\right)\left(-r-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) r-3 általános kifejezést a zárójelből.
r=3 r=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a r-3=0 és a -r-1=0.
\sqrt{2\times 3+3}=3
Behelyettesítjük a(z) 3 értéket r helyére a(z) \sqrt{2r+3}=r egyenletben.
3=3
Egyszerűsítünk. A(z) r=3 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{2\left(-1\right)+3}=-1
Behelyettesítjük a(z) -1 értéket r helyére a(z) \sqrt{2r+3}=r egyenletben.
1=-1
Egyszerűsítünk. Az r=-1 értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
r=3
A(z) \sqrt{2r+3}=r egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}