Kiértékelés
11-\sqrt{7}\approx 8,354248689
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt[4]{49}=\sqrt[4]{7^{2}}=7^{\frac{2}{4}}=7^{\frac{1}{2}}=\sqrt{7}
Elvégezzük az átalakítást \sqrt[4]{49} alakról \sqrt[4]{7^{2}} alakra, majd a gyökös formátum exponenciális formátumúvá alakítása következik, végül kiejtjük az értéket (2) a kitevőben. Ez után visszaalakítjuk az egyenletet gyökös formátumúvá.
\sqrt{7}+\left(\sqrt{7}-2\right)^{2}+\frac{10-\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}}{\sqrt{3}}
Visszaírjuk az eredményül kapott értéket a kifejezésbe.
\sqrt{7}+\left(\sqrt{7}\right)^{2}-4\sqrt{7}+4+\frac{10-\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}}{\sqrt{3}}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{7}-2\right)^{2}).
\sqrt{7}+7-4\sqrt{7}+4+\frac{10-\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}}{\sqrt{3}}
\sqrt{7} négyzete 7.
\sqrt{7}+11-4\sqrt{7}+\frac{10-\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}}{\sqrt{3}}
Összeadjuk a következőket: 7 és 4. Az eredmény 11.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}}{\sqrt{3}}
Összevonjuk a következőket: \sqrt{7} és -4\sqrt{7}. Az eredmény -3\sqrt{7}.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(\left(\sqrt{7}\right)^{2}-2\sqrt{7}\sqrt{3}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}\right)}{\sqrt{3}}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{7}-\sqrt{3}\right)^{2}).
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(7-2\sqrt{7}\sqrt{3}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}\right)}{\sqrt{3}}
\sqrt{7} négyzete 7.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(7-2\sqrt{21}+\left(\sqrt{3}\right)^{2}\right)}{\sqrt{3}}
\sqrt{7} és \sqrt{3} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(7-2\sqrt{21}+3\right)}{\sqrt{3}}
\sqrt{3} négyzete 3.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-\left(10-2\sqrt{21}\right)}{\sqrt{3}}
Összeadjuk a következőket: 7 és 3. Az eredmény 10.
-3\sqrt{7}+11+\frac{10-10+2\sqrt{21}}{\sqrt{3}}
10-2\sqrt{21} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3\sqrt{7}+11+\frac{2\sqrt{21}}{\sqrt{3}}
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 0.
-3\sqrt{7}+11+\frac{2\sqrt{21}\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{2\sqrt{21}}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
-3\sqrt{7}+11+\frac{2\sqrt{21}\sqrt{3}}{3}
\sqrt{3} négyzete 3.
-3\sqrt{7}+11+\frac{2\sqrt{3}\sqrt{7}\sqrt{3}}{3}
Szorzattá alakítjuk a(z) 21=3\times 7 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3\times 7}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3}\sqrt{7}.
-3\sqrt{7}+11+\frac{2\times 3\sqrt{7}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény 3.
-3\sqrt{7}+11+2\sqrt{7}
Kiejtjük ezt a két értéket: 3 és 3.
-\sqrt{7}+11
Összevonjuk a következőket: -3\sqrt{7} és 2\sqrt{7}. Az eredmény -\sqrt{7}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}