Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{9-\sqrt{17}}{8}\approx 0,609611797
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{x}=2-2x
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2x.
\left(\sqrt{x}\right)^{2}=\left(2-2x\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x=\left(2-2x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x} érték 2. hatványát. Az eredmény x.
x=4-8x+4x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-2x\right)^{2}).
x-4=-8x+4x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x-4+8x=4x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8x.
9x-4=4x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és 8x. Az eredmény 9x.
9x-4-4x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
-4x^{2}+9x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\left(-4\right)\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\left(-4\right)\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81+16\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-9±\sqrt{81-64}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -4.
x=\frac{-9±\sqrt{17}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 81 és -64.
x=\frac{-9±\sqrt{17}}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{\sqrt{17}-9}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{17}}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és \sqrt{17}.
x=\frac{9-\sqrt{17}}{8}
-9+\sqrt{17} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{-\sqrt{17}-9}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{17}}{-8}). ± előjele negatív. \sqrt{17} kivonása a következőből: -9.
x=\frac{\sqrt{17}+9}{8}
-9-\sqrt{17} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{9-\sqrt{17}}{8} x=\frac{\sqrt{17}+9}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
\sqrt{\frac{9-\sqrt{17}}{8}}+2\times \frac{9-\sqrt{17}}{8}=2
Behelyettesítjük a(z) \frac{9-\sqrt{17}}{8} értéket x helyére a(z) \sqrt{x}+2x=2 egyenletben.
2=2
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{9-\sqrt{17}}{8} érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{\frac{\sqrt{17}+9}{8}}+2\times \frac{\sqrt{17}+9}{8}=2
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{17}+9}{8} értéket x helyére a(z) \sqrt{x}+2x=2 egyenletben.
\frac{5}{2}+\frac{1}{2}\times 17^{\frac{1}{2}}=2
Egyszerűsítünk. A x=\frac{\sqrt{17}+9}{8} értéke nem felel meg az egyenletbe.
x=\frac{9-\sqrt{17}}{8}
A(z) \sqrt{x}=2-2x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}