Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{3x+1}=1+\sqrt{2x-1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: -\sqrt{2x-1}.
\left(\sqrt{3x+1}\right)^{2}=\left(1+\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
3x+1=\left(1+\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3x+1} érték 2. hatványát. Az eredmény 3x+1.
3x+1=1+2\sqrt{2x-1}+\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+\sqrt{2x-1}\right)^{2}).
3x+1=1+2\sqrt{2x-1}+2x-1
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-1.
3x+1=2\sqrt{2x-1}+2x
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény 0.
3x+1-2x=2\sqrt{2x-1}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2x.
x+1=2\sqrt{2x-1}
Összevonjuk a következőket: 3x és -2x. Az eredmény x.
\left(x+1\right)^{2}=\left(2\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}+2x+1=\left(2\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
x^{2}+2x+1=2^{2}\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2\sqrt{2x-1}\right)^{2}.
x^{2}+2x+1=4\left(\sqrt{2x-1}\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
x^{2}+2x+1=4\left(2x-1\right)
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x-1} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x-1.
x^{2}+2x+1=8x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 2x-1.
x^{2}+2x+1-8x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
x^{2}-6x+1=-4
Összevonjuk a következőket: 2x és -8x. Az eredmény -6x.
x^{2}-6x+1+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
x^{2}-6x+5=0
Összeadjuk a következőket: 1 és 4. Az eredmény 5.
a+b=-6 ab=5
Az egyenlet megoldásához x^{2}-6x+5 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-5 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-5\right)\left(x-1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=5 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x-1=0.
\sqrt{3\times 5+1}-\sqrt{2\times 5-1}=1
Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x helyére a(z) \sqrt{3x+1}-\sqrt{2x-1}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=5 érték kielégíti az egyenletet.
\sqrt{3\times 1+1}-\sqrt{2\times 1-1}=1
Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x helyére a(z) \sqrt{3x+1}-\sqrt{2x-1}=1 egyenletben.
1=1
Egyszerűsítünk. A(z) x=1 érték kielégíti az egyenletet.
x=5 x=1
A(z) \sqrt{3x+1}=\sqrt{2x-1}+1 egyenlet összes megoldásának felsorolása
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}