Kiértékelés
\frac{3\sqrt{14}}{55}\approx 0,204090403
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\sqrt{\frac{5+3}{5}}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Összeszorozzuk a következőket: 1 és 5. Az eredmény 5.
\frac{\sqrt{\frac{8}{5}}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Összeadjuk a következőket: 5 és 3. Az eredmény 8.
\frac{\frac{\sqrt{8}}{\sqrt{5}}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{8}{5}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{8}}{\sqrt{5}}.
\frac{\frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{5}}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{\frac{2\sqrt{2}\sqrt{5}}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
\frac{\frac{2\sqrt{2}\sqrt{5}}{5}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{\frac{2\sqrt{10}}{5}}{22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
\sqrt{2} és \sqrt{5} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{2\sqrt{10}}{5\times 22}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Kifejezzük a hányadost (\frac{\frac{2\sqrt{10}}{5}}{22}) egyetlen törtként.
\frac{\sqrt{10}}{5\times 11}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2.
\frac{\sqrt{10}}{55}\sqrt{\frac{1}{5}}\sqrt{63}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 11. Az eredmény 55.
\frac{\sqrt{10}}{55}\times \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{5}}\sqrt{63}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{5}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{5}}.
\frac{\sqrt{10}}{55}\times \frac{1}{\sqrt{5}}\sqrt{63}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
\frac{\sqrt{10}}{55}\times \frac{\sqrt{5}}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}}\sqrt{63}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
\frac{\sqrt{10}}{55}\times \frac{\sqrt{5}}{5}\sqrt{63}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{\sqrt{10}}{55}\times \frac{\sqrt{5}}{5}\times 3\sqrt{7}
Szorzattá alakítjuk a(z) 63=3^{2}\times 7 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3^{2}\times 7}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3^{2}}\sqrt{7}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3^{2}.
\frac{\sqrt{10}\sqrt{5}}{55\times 5}\times 3\sqrt{7}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{10}}{55} és \frac{\sqrt{5}}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\sqrt{10}\sqrt{5}\times 3}{55\times 5}\sqrt{7}
Kifejezzük a hányadost (\frac{\sqrt{10}\sqrt{5}}{55\times 5}\times 3) egyetlen törtként.
\frac{\sqrt{10}\sqrt{5}\times 3\sqrt{7}}{55\times 5}
Kifejezzük a hányadost (\frac{\sqrt{10}\sqrt{5}\times 3}{55\times 5}\sqrt{7}) egyetlen törtként.
\frac{\sqrt{5}\sqrt{2}\sqrt{5}\times 3\sqrt{7}}{55\times 5}
Szorzattá alakítjuk a(z) 10=5\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{5\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{5}\sqrt{2}.
\frac{5\sqrt{2}\times 3\sqrt{7}}{55\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{5} és \sqrt{5}. Az eredmény 5.
\frac{15\sqrt{2}\sqrt{7}}{55\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 3. Az eredmény 15.
\frac{15\sqrt{14}}{55\times 5}
\sqrt{2} és \sqrt{7} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{15\sqrt{14}}{275}
Összeszorozzuk a következőket: 55 és 5. Az eredmény 275.
\frac{3}{55}\sqrt{14}
Elosztjuk a(z) 15\sqrt{14} értéket a(z) 275 értékkel. Az eredmény \frac{3}{55}\sqrt{14}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}