Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{69} - 3}{2} \approx 2,653311931
x=\frac{-\sqrt{69}-3}{2}\approx -5,653311931
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15\times 15-x\times 15x=45x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,15 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 15x.
15\times 15-x^{2}\times 15=45x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
225-x^{2}\times 15=45x
Összeszorozzuk a következőket: 15 és 15. Az eredmény 225.
225-x^{2}\times 15-45x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45x.
225-15x^{2}-45x=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 15. Az eredmény -15.
-15x^{2}-45x+225=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-45\right)±\sqrt{\left(-45\right)^{2}-4\left(-15\right)\times 225}}{2\left(-15\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -15 értéket a-ba, a(z) -45 értéket b-be és a(z) 225 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-45\right)±\sqrt{2025-4\left(-15\right)\times 225}}{2\left(-15\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -45.
x=\frac{-\left(-45\right)±\sqrt{2025+60\times 225}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-\left(-45\right)±\sqrt{2025+13500}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 60 és 225.
x=\frac{-\left(-45\right)±\sqrt{15525}}{2\left(-15\right)}
Összeadjuk a következőket: 2025 és 13500.
x=\frac{-\left(-45\right)±15\sqrt{69}}{2\left(-15\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 15525.
x=\frac{45±15\sqrt{69}}{2\left(-15\right)}
-45 ellentettje 45.
x=\frac{45±15\sqrt{69}}{-30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -15.
x=\frac{15\sqrt{69}+45}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{45±15\sqrt{69}}{-30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 45 és 15\sqrt{69}.
x=\frac{-\sqrt{69}-3}{2}
45+15\sqrt{69} elosztása a következővel: -30.
x=\frac{45-15\sqrt{69}}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{45±15\sqrt{69}}{-30}). ± előjele negatív. 15\sqrt{69} kivonása a következőből: 45.
x=\frac{\sqrt{69}-3}{2}
45-15\sqrt{69} elosztása a következővel: -30.
x=\frac{-\sqrt{69}-3}{2} x=\frac{\sqrt{69}-3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
15\times 15-x\times 15x=45x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,15 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 15x.
15\times 15-x^{2}\times 15=45x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
225-x^{2}\times 15=45x
Összeszorozzuk a következőket: 15 és 15. Az eredmény 225.
225-x^{2}\times 15-45x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45x.
225-15x^{2}-45x=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 15. Az eredmény -15.
-15x^{2}-45x=-225
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 225. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-15x^{2}-45x}{-15}=-\frac{225}{-15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -15.
x^{2}+\left(-\frac{45}{-15}\right)x=-\frac{225}{-15}
A(z) -15 értékkel való osztás eltünteti a(z) -15 értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=-\frac{225}{-15}
-45 elosztása a következővel: -15.
x^{2}+3x=15
-225 elosztása a következővel: -15.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=15+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=15+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{69}{4}
Összeadjuk a következőket: 15 és \frac{9}{4}.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{69}{4}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{69}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{69}}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{69}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{69}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{69}-3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}