Kiértékelés
\frac{20}{21}\approx 0,952380952
Szorzattá alakítás
\frac{2 ^ {2} \cdot 5}{3 \cdot 7} = 0,9523809523809523
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{2}{2}-\frac{1}{2}}{\frac{3}{4}}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
\frac{\frac{2-1}{2}}{\frac{3}{4}}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{1}{2}}{\frac{3}{4}}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
\frac{1}{2}\times \frac{4}{3}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{3}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{4} reciprokával.
\frac{1\times 4}{2\times 3}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{4}{6}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 4}{2\times 3}) szereplő szorzásokat.
\frac{2}{3}+\frac{\frac{3}{2}-1}{2-\frac{1}{4}}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{2}{3}+\frac{\frac{3}{2}-\frac{2}{2}}{2-\frac{1}{4}}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
\frac{2}{3}+\frac{\frac{3-2}{2}}{2-\frac{1}{4}}
Mivel \frac{3}{2} és \frac{2}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{2}{3}+\frac{\frac{1}{2}}{2-\frac{1}{4}}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 1.
\frac{2}{3}+\frac{\frac{1}{2}}{\frac{8}{4}-\frac{1}{4}}
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{8}{4}).
\frac{2}{3}+\frac{\frac{1}{2}}{\frac{8-1}{4}}
Mivel \frac{8}{4} és \frac{1}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{2}{3}+\frac{\frac{1}{2}}{\frac{7}{4}}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény 7.
\frac{2}{3}+\frac{1}{2}\times \frac{4}{7}
\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{7}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{7}{4} reciprokával.
\frac{2}{3}+\frac{1\times 4}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{4}{7}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{2}{3}+\frac{4}{14}
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 4}{2\times 7}) szereplő szorzásokat.
\frac{2}{3}+\frac{2}{7}
A törtet (\frac{4}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{14}{21}+\frac{6}{21}
3 és 7 legkisebb közös többszöröse 21. Átalakítjuk a számokat (\frac{2}{3} és \frac{2}{7}) törtekké, amelyek nevezője 21.
\frac{14+6}{21}
Mivel \frac{14}{21} és \frac{6}{21} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{20}{21}
Összeadjuk a következőket: 14 és 6. Az eredmény 20.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}